A település története

Zetelaka:

A székelyföld szivében találhato nagy község. A Hargita hegyseg labanal elterulo telepulest Szekelyvarsag fensikjan eredo Nagykukullo szeli at. A telepules neve elosszor a 1333-1334-es papai tizedjegyzekban szerepel. Bethlen Gabor 1622-ben  kivaltsagos szabad szekely kozsegge nyilvanitja Zetelakat, kivaltsagokat adomanyoz evi 100000 zsindelynek a fejedelmi udvarba valo szallitas fejeben. A falu kivaltsaglevelet kesobb megerositik I es II Rakoczi Gyorgy fejedelmek is. A kozseg osszlakossaga a kultelkekkel egyutt 5976 fo, szintiszta magyar. Legfokent fafeldolgozassal, fafaragassal es turizmussal foglalkoznak, ey lévén a harom szekely alapfoglalkozas. Zetevaralja folott a Nagykukullon duzzaszto gat epult, igy nagyteruletu edesvizi to jott letre.

Sikaszo:

A zetelaki szekelyek kirajzasaval alakult ki az azonos nevu patak menten. Eloszor a gazdalkodok szenatartokat es istalokat epitettek hogy allataikat ne kelljen telire hazaszalitaniuk az allandoan gyarapodo surun lakott kozsegukbe. Ezutan hazakat epitettek es veglegesen letelepedtek. Orban Balazs is utalt a szekely allatszeretetre. Ezt tanusitja a videken talalhato nagymeretu pajtak es hozza tartozo kis hazak is. Sikaszonak 1956-ban 352 lakosa volt. Az utobbi 50 ev alatt a falu lakossaga 60%al csokkent. A megmaradas remenyet az evrol evre szaporodo hetvegi hazak lakoi biztositjak. A telepules 850 m tenger szint feletti magassagba van. Suto Andras szerint Sikaszo a Hargita terden van. Megemlitendo hogy Suto Andras ide jart a hetvegi hazahoz feltoltodni es itt kapott ihletet az irasaihoz. A hazat emlektabla jelzi, es korbejarhato. Jelenleg felujjitas alatt van.

Kilatasban van 2011 oszen a villanyhalozat kibovitese es modernizalasa.